A szülő feladata nem annak, hogy megmentse a gyereket az élet bonylítóinaktól, de inkább azt, hogy erősítsen és segítson neki abban, hogy találjön útmutatókat és eszközöket boldogságért akár a legsrosszabb helyzetek között is. Kelsey Mora Gyermekszenológként és gyermektudósítmányozóként már sokszoroszt meg egymástól fogva tisztát többenféle gyermekekkel és családokkal, akik kellemetlen állapotokhoz, sújtásoknak vagy elveszéshez képeskednek.
A szemléletes figyelmük arra a pontra vonatkozik, hogyan fejlődik meg egy gyermeke abban, hogy eredményes módon összpontosíthassa és ellenálljon az élet természeti bajainak előfordulásának. Olyan fiatal emberek eseten jelzi ez nagymértékű empatia, akik ebben sikeresek; rendkívüli mértékben tudják felismerni saját érzelemanyagukat, valamint használnak konstruktív technikákat ilyen helyzetek kezeléséhez. Szakmai tanulságai alapján annak jelei lehetnek ez a mondandók egy gyermezeken belül:
Azoknak a gyermekeknek szavaival, akik rendkívül fejlettek vagy intelligensek vannak
„Ne aggódj, ha drága van az életed.”
Az alacsony érzelmi intelligenciával bíró A gyerekek valószínűleg hitnek abban a felnőttben, aki leckét adtak nekik arról, hogyan kell megfelelően írni, s tudják, hogy természeti az úgy tűnő ellentmondások - hiszen nem feltétlenül könnyű kezelni a negativ emlékeket nehéz helyzetek között. Hasonlóképp, amint tanulták azt a tanulmányoztatást, hogy még a bonyodalmas és játszos pillanatok is része lehet annak a kihívásnak, amit egy nehéz periódus jelenti. Mindazonáltal biztosnak lehetnek benne, hogy mindezt átveszik egészségesebben; ugyanis minden érzelem elfogadható és létező.
„Tér számomra van szükségem.”
Természetesen, ne kelljen pontosan ilyen szavakkal használjon fel a gyermeket, mert az üzenet fontosabb mint a kulcsszavakat. A hozzávalókkal rendelkező gyerekek együttműködhetnek jól és küzdhetnek lelkesen.
أفل
képesek az érzelmük felismerésére és megfelelően kezeléseire.
Ismerkednek az előjeljeivel – pazarlósági gondolkodások, gyors ütemű szívverések, feszülten érezkedő izmoszerkezetek vagy egy bõrészben álló ízlék a mellkasukban.
–
és természetesen felteszik azokat a kérdéseket, amiért segítségre van szükségük.
Gyanítom, ezeket a képességeket annak érdekében tanúsították be, hogy figyelemmel követették felőlük a szülőkön való self-regulálódást és nyitott párbeszédét.
„Jól vagy?”
Az empatiás gyermekek képesek olyan helyzeteket is megérteni, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak hozzáuk. Értelmesen el tudják fogadni, hogy zavarba kerültök lehetünk, akár felnőtt vagy más kislány/kidósten; mindezt eltérő módon oldunk meg. Lehetséges, hogy mi lesznek először, aki rávilágozik arra, ha egy társa bosszút kapszon: tal vezzen segítségét úgy, mint támogatást vagy magasztalékot, s ezzel jól megbirkócsmódik.
Az emberiérzet az űrlétesekkel kapcsolatosan természetes úton jön létre; nekik könnyen s zökkenőmentesen meghallgatják mások álláspontjaiban található nézőpontot, elismerve igényeit és közreműködve velek. Értsék azt, hogy bár a szülőink érzelmileg részesíthetik őket vagy segítgethetik őket, ez nem jelenti abban, hogy csupa pozitív dolog lenne: hiszen még mindig lehet valamilyen módon bizonytalanabbá válni rájuk támaszkodni.
„Nem szeretem, hogy/ha…”
Azt mondhatnám, hogy azok a gyermekek, akik tapasztalták meg a korlátok kialakítását ebben kapcsolatos ügyben, azt remélhetik, hogy kezet dolgoznak őket illetően nagyon érzelemmódszerrel rendelvekre. Különösen tehetségesek vagyunk abba, hogy pontosan meghallgassuk igényeiket és érzéseinket, míg egyúttal emlékezzünk rá, hogy tisztelegni kell másokkal is.
Először is megfogalmazhatnánk így: "Kivannak, ha engedélytelenül hasonlítanak a dolgainkat", vagy pedig azt mondanáuk: "Szeretnének világos feltételeket kapni arra nézve, mit várjanak tőlük". Esetleg olyankor értheted őket, amikor dicsőíteni szeretnének valamit ami szép vagy humoristikus volt, illetve talán egy időben figyelmetlenkedhetnek vagy egyszerűen csak csendbe vonulnak és konfrontációtól mennek át.
„Elrontottam./Hibáztam.”
Ez az állítás arra utal, hogy egy gyermeke nem tapasztal schizofréniát kapcsolatba a saját özgondolkodásával. Ha valamit rossznak tekint, semmi félelem sincs előtte, amikor hiba történik vagy megtanulnak belülre kell bírnia ebben a téren. Azok a gyerekek, akik rendkívüli intelligencia-szelleműek (EQ), úgy érzékeli, mi lett volna jobb kezdeni vagy más módon cselekednie, mivel ellenőrizhetik és megértik, hogyan lehetne a dolgot változtathatóvá tenni annak érdekében, hogy javítsák a helyzetet vagy körülményeket. hibákon keresztül fejlődhetnek , tanulhatnak.
„Van egy ötletem.”
Az önbizalom és kreatív gondolkodás fontos eszközei a problémafeltárás során, mivel tükrözi az érzelmi intelligenciát és azt a pozitív képességet, amely lehetővé teszi, hogy jól kezeljük zavarainkat. A gyerekek, akik kellett csapdába lépték ellenveszekedve vagy bonyolult helyzetbe kerültek, megsajnosztották ezen tapasztalataikt, alkotványozva kooperált feladattervet csoportjaikkal és megbízható felnőttekkel közöttük. Boldogan osztják meg nézőparancssorból úgynevezett "példafogam" alapon, beleértve mindazokat az idéeszemeket is, amiken töprengnek, és így átdolgozzák más emberek ajándékai.
Amikor a gyermekek biztonságos területeken mozognak az akadályok és következmények között, képesek fejlődni döntések hozatalának tehetségükön és rugalmasan válaszkész lenniük, valamint növelhetik érzelmileg tisztázódtatottságukat és önértéküket is.
(Képek: Getty Images Hungary)
